Búza

A búza-fajta választás során a köztudatban ma is tartja magát az a nézet, miszerint a malmi javító minőséget adó magyar búzafajták vetésére kell törekedni, mert annak mindig megvan a piaca, és sokkal magasabb az árszintje, mint a közepes malmi, EURO, vagy takarmány búzáé.

A piaci viszonyok mellett a természeti tényezők változása következtében az elmúlt 4-5 év tapasztalatai alapján a fenti tétel legalábbis megfontolandó.

A hazai malmok egyre kisebb arányban vásárolják a javító búzát, mert nem kívánják a termelők által elvárt minőségi felárat megfizetni, hiszen a nyomott liszt-piacon azt nem képesek realizálni.

Exportra javító búzát csak annak érdemes termelni, aki képes kivárni, míg az aratást követő 1 éven belül a piaci ár eléri az általa elvárt szintet. Jó néhány példát tudunk arra is, hogy a következő évre kellett emiatt átvinni a betárolt tételt, mert a várt árszint nem érkezett el, viselve a tárolással, gázosításokkal járó többletköltséget és veszteséget.

Emellett a javítónak szánt búzafajta sok esetben csak B1-B2 malmi minőséget produkált, 3,5-5,0 to/ha termésátlaggal.

Az export piacokon a legnagyobb volumenben keresett minőség a 12,5% feletti nyersfehérje tartalmú B1-B2 malomipari minőségű búza.

2014-ben a sárga rozsda okozott soha nem látott mértékű terméskiesést különösen a fent említett magyar búza fajták körében.

Az elmúlt években a takarmány, EURO, malmi és javító búza piaci ára között minőségi lépcsőnként 2-3.000 Ft/to különbség volt, ami gyakorlatilag 5 - 10 %-ot jelent.

A fentieket felismerve egyre több termelő módosítja korábbi gyakorlatát és a javítónak szánt fajták helyett - vagy mellette, a vetésterület egyre nagyobb részén - a közepes malmi minőséget, de lényegesen magasabb: 6 - 9 to/ha hozamot adó, sárga rozsdával szemben is rezisztens fajtákat használja, jó eredménnyel.

A magas termésátlag természetesen más tápanyag-utánpótlási és -adagolási technológiát igényel, de a végeredmény nem kérdéses.

Az intenzív búzafajták termőképességének kihasználásához nélkülözhetetlen a megfelelő mennyiségű és harmonikus tápanyag-utánpótlás.

A hozam növelésében és az elvárt minőség kialakulásában kiemelkedően fontos a tavaszi nitrogén fejtrágya kijuttatási időpontjának és dózisának szerepe.

Javasolt nitrogén kijuttatási időpontok és hatóanyag mennyiségek:

• Kora tavasszal a vegetáció elején kb. 60 kg/ha hatóanyag. (A Helyes Gazdálkodási Gyakorlat irányelvei szerinti legkorábbi időpontban.)
  
• Szárba indulás időszakában 40-60 kg/ha hatóanyag.
  
• A zászlós levél megjelenésekor 40-60 kg/ha hatóanyag.
  

A 2013. évi aratási szezon terméseredményei alapján kezdtük forgalmazni a Limagrain búza fajtáit elsősorban ismerősi, valamint a fenti elveket valló partnereink körében. Volt olyan partnerünk, aki 1.000 hektáron vetett Kalahárit.

Az első év meghozta eredményét: a 2014-es aratás során termőterülettől és technológiától függően jellemzően 7-8,5 to/ha termésátlagot értek el partnereink. Jellemző minőség B1-B2, EURO, míg a legnagyobb hozamot adó Rábakecölön 9,6 to/ha takarmány minőség termett (44.000 Ft/to). A 7,5 to/ha hozamú pincehelyi partnerünk búzáját 51.500 Ft/to áron vittük el augusztusban.

A gyengébb termőterületeken a körülmények miatt 4,5 - 6 to/ha volt az átlag, de egyértelműen igazolódott, hogy az azonos területen vetett egyéb fajták átlagánál 1 - 1,5 tonnával magasabb hozamot értek el.

Aki 2013-ban - akár próbaképpen - a Limagrain fajtákat vetette, 2014-ben ugyanannyit, vagy többet vetett, így a vetőmag beszerzési időszak második felére komoly hiány alakult ki a már ismert fajtákból.

Eredményes búza-termesztéshez a következő fajtákat javasoljuk.